1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Pontszám 4.83 (29 Szavazaból)

4,38 Ő pedig a hajó hátsó részében volt, és a vánkoson aludt. Ekkor felébresztették, és így szóltak hozzá: "Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?" (Márk)

Amikor a tanítványok a Galileai-tenger közepén találták magukat, egy tomboló viharban, nagyon megijedtek. Félelmükben Jézushoz mentek, aki a hajó hátuljában aludt, és felébresztették.

A tanítványok közül jó néhányan profi halászok voltak, akkor mi értelme felébreszteni az ácsot?

Vizsgáljuk meg, mit kérdeztek Jézustól: „Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?" Ezzel a kérdéssel tulajdonképpen azt kérdőjelezték meg, hogy egyáltalán szereti-e őket. Nem sokat változott a kérdés azóta, a mi életünkben sem. Az élet viharaiban azon kapjuk magunkat, hogy azon tűnődünk, vajon Isten törődik-e velünk, vagy látja-e egyáltalán, mi történik? A gonosz egyből kap az alkalmon, és még azt is el akarja hitetni velünk, hogy Isten nemcsak, hogy nem törődik velünk, de Ő Maga rakott bele minket az adott szituációba.

A legnagyobb sértés a tanítványok részéről ez volt, hogy megkérdőjelezték Jézus törődik-e egyáltalán velük. Jézus mondta nekik, hogy evezzenek át a túlsó partra, így bizonyosságuk lehetett volna afelől, hogy az időjárási viszonyoktól függetlenül, mindenképpen a túlsó parton fognak kikötni. A vihar mégis valóságosabbnak tűnik számukra, mint a Megváltó védelme, ezért bepánikoltak, és felébresztették a Mestert.

Jézus megdorgálta a vihart, amiből arra következtethetünk, hogy az nem Istentől jött, különben Jézus Atyja akaratával szemben cselekedett volna. Miután lecsendesítette a vihart, két fontos kérdést tett fel a tanítványoknak: „Miért féltek ennyire?" és „Miért nincs hitetek?"

Hogy tudtak ennyire félni, miközben Jézus ott volt velük a csónakban? A válasz ugyanaz ma is: a viharra nézünk, és nem a Szabadítóra. Míg megpróbálunk minden tőlünk telhetőt megtenni, Jézus arra próbál tanítani, hogy nyugodjunk meg a vihar közepette. Megnyugodni, nem vakációzást jelent a tengerparton, hanem egy Jézusban való megnyugvásról szól, arról, hogy megnyugszunk az Ő bevégzett munkájában.

Hogy lehet az, hogy nem volt hitük, miközben ott volt velük Jézus a csónakban? Jézus nem akarta őket kárhoztatni a kérdésével, csak rá akart mutatni, hogy lássák, milyen mértékben bíznak Benne.

Amikor az élet viharaival kell szembenézned, fordulj Megváltódhoz. Ne vesztegess több időt arra, hogy a viharra nézel, amit nem tudsz megszüntetni. Nyugodj meg inkább Jézus mellett. Őbenne megnyugodni nem is olyan könnyű, hiszen Pál apostol is ezt írta, hogy  „Tegyünk meg mindent, ami tőlünk telik, hogy beléphessünk abba a nyugalomba!" (Zsidók 4:11 EF). Bízz Benne, higgy Benne, és tudd, hogy a Mester igenis törődik veled!

Paul White

Magyar fordítás: ahitatok.hu